A monoton, meg a kék… ez is olyan, hogy vagy bejön, vagy nem. Mint a zenében is, van, aki a minimáltechnót szereti, van, aki a barokk klasszikust.

(A kék egyébként az én esetemben egy szakaszt, egy történetet jelöl. Egy munkát, egy hosszab időszakon át, több hónapig tartó fejezetet, ami éppen mostanság ér véget. Majd lesz más is, ahogy előtte is volt más.)

Igazándiból én sem értem, hogy indult a blog, de biztos vagyok benne, hogy ami elindult, annak vége is lehet, blogilag meg pláne. Ki tudja, majd lesz egyszer egy egologo-szavazógép, oszt kész. :)

Ha ez itt nem jön be az nem a te hibád. Az nem hiba. (Talán a polárszűrős meg a témaválasztós dolog mégis az: elméleti hiba.)

Hali. És, kösz, hogy elmondtad, amit gondolsz.